Látnivalók

A Látogatóközpont célja, hogy úgy mutassa be múltat, hogy közben szembesüljünk a jövővel is. A kastély olyan információs központként működik, aminek célja a Dél-alföld ökoturisztikai értékeinek megismertetése. Elméletük szerint a hagyományok meghatározzák a kultúrát, a szélesebb értelemben vett kultúra alapvetően befolyásolja a jövőt. A fenntartható fejlődést előtérbe helyezve mutatják be a környék élővilágát
A Kastély saját városnéző kisvonattal rendelkezik ami minden héten szerdán, pénteken, és vasárnap közlekedik, és a város adott pontjairól hozza el hozzánk a kastélyba látogatni vágyókat.

Gyula és Doboz között a Fekete és anFehér körös összefolyásánál található Szanazug, ami a helyiek kedvelt fürdő és kiránduló helye. Innen indul a Nemzetközi Körös túra is, amely a Kettős- és a Hármas-Körös folyón a Szarvas-Békésszentandrási holtágon halad tovább. Természetesen nemcsak a szervezett túra lehetőségét nyújtja e vidék, hiszen számos helyet érdemes felkeresni a környéken. A strand területén lehetőség van vizibicikli, kajak, kenu és csónak kölcsönzésére is. A kikötőből hajókirándulásokat indítanak nemcsak nappal, hanem éjjel is. A helyszínre utazás kisvonattal is történhet hiszen a városban található garantált heti programsorozat keretein belül minden hétfőn, szerdán és szombaton szerveznek ide kirándulásokat.

Városerdő Gyula városát elhagyva Sarkad felé mintegy 5 km-re található a Fekete-Körös bal partján.
Természetes kialakítású homokos partú szabad strandja kiváló kikapcsolódási lehetőséget nyújt a fürdőzőknek és a horgászoknak is, de bérelhető kajak, kenu, vízi bicikli is. Erdei iskolája lehetőséget nyújt arra, hogy a környező erdő tanösvényeit bejárva megismerjük környék a gazdag állat- és növényvilágát.
Ebben a különleges környezetben kerül megrendezésre immár hagyomány jelleggel a muzsikál az erdő programsorozat is. A három napos rendezvény a családok valamennyi tagja számára tartogat színvonalas, testi-lelki feltöltődést biztosító programokat.

más éven belvárosi római katolikus templom, a név eredete egy Mária képhez kötődik. A középkorban az akkor még Gyulamonostorának nevezett település boldogságos szűz templomában egy Mária kép volt a képhez nagyon sokan elzarándokoltak, ezért az akkori pápa búcsújáróhellyé nyilvánította gyulát. A törökök a vár elfoglalása után a templomot lerombolták, és ekkor a kép eltűnt. A megtalálásához egy monda fűződik miszerint egy sarkadi lánynak álmában megjelent Szűz Mária és megmutatta neki, hová rejtették el a törökök elől a kegyképet. a 20.sz-ban az elenyészett kép helyett újat festettek. A ma álló templom helyén már a 16.sz elejétől kezdődően több templom is állt, amelyeket vagy leromboltak, vagy a középkorban gyakori tűzvészek egyikének esett áldozatául. A ma látható késő barokk stílusú, klasszicizáló elemeket is viselő templomot Harrucken Ferenc kezdte építeni 1775-ben, de ő a templom elkészültét már nem érhette meg, mert meghalt. A templom 50 m hosszú és 16m széles, fő oltárképe a szeplőtlenül fogantatott Szűz Máriát ábrázolja. A templom különlegessége a Patay László festőművész által készített mennyezeti seccó, ami a rendszerváltás előtt, az 1980-as évek második felében készült. A gyulai seccók megfestése után a festő sorra kapta a megrendeléseket és a 20. sz. legnevesebb magyar secco festője lett. A képeken nyomon követhetjük az ország és benne Gyula történelmének fordulópontjait.
A templom 3 nagy harangjának egyikét a 325 kilósat boldog Apor Vilmos emlékére öntötték, 2004-ben. A harag egyik oldalán a püspök arcképe látható, a másik oldalán a püspöki címere áll.
Emlékére először a templom bal oldalán egy emléktáblát helyeztek el, majd miután a szentéletű püspököt a pápa 1997-ben boldoggá avatta, 1998-ban egy egészalakos szobor készült az emlékére.

Az épület a 19. sz elején épült barokk stílusban. A kisnemesi polgári otthont bemutató ház a gyula történetében több mint 1 évszázadon keresztül fontos szerepet játszó Ladics család hagyatéka. Az utolsó Ladicsok életjáradék fejében 1978-ban ajándékozták a városnak a házat, és vele a páratlan értékű gyűjteményt.
A város az 1875-ös állapot szerint rekonstruálta az épületet és a ház berendezését. Minden, amit itt látunk tárgyak bútorok eredetiek, a család tagjai gyűjtötték és őrizték generációkon át. A múzeum 6 szobában mutatja be a 19-20.sz-i vidéki polgárság világát. A Ladics család tagjai Gyula befolyásos személyiségei közé tartoztak, nagy társasági életet éltek. A ház berendezései hűen tükrözik lakóik társadalmi helyzetét és életvitelét. Néhány tárgy illetve kép különösen figyelemre méltó. A 3. teremben álló meisseni porcelán tetejű bambusz asztalka Erkel felesége Adler Adél nászajándéka a családnak. A vitrines szekrényben lévő hiánytalan kávéskészlet Mária Terézia kastélyából származik. A verandán található madárpreparátum képek pedig az 1900-as párizsi világkiállításra készültek. A ház további érdekessége, hogy 1849 júliusában a városunkban járó Petőfi Sándor itt szállt meg.

Gyula város határában a Kétegyháza felé vezető úton, egy természetvédelmi területté nyilvánított pusztán egésznapos programon vehetnek részt a természetet és a hagyományt kedvelő látogatók.
A Tanyamúzeum közel 2000 darabos gyűjteménye a gyulai parasztok önkéntes adományaiból gyűlt össze. A kiállítás a századfordulókörnyékén élő paraszti parasztok mindennapjait mutatja be. A múzeum megtekintése után lehet lovagolni, kocsikázni de van csikós bemutató is. A birtok körül gyönyörű szürkemarhák és bivalyok legelésznek.

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság által megálmodott TÁJVÍZHÁZ egy olyan kiállítás, ami a Körös–vidéki tájról, vizeiről, természeti értékeiről, valamint a gyógyfürdőzésről és a népi gyógyászatról mutat be hasznos ismereteket szórakoztató módon. Az odalátogatók a korszerű mai technika segítségével akár léghajós utazást is tehetnek a körösök vidékén, vagy egy régi javasasszony perének a résztvevői is lehetnek.

A Gyulától mintegy félórányi autóútra található Lőkösháza érdekes látnivalóval várja az odalátogató vendégeit. Az igényesen felújított kastély és a csodálatos mediterrán hangulatú kastélyparkja egyedi és különleges programokkal várja a látogatókat.
Maga a kastély 1806 körül klasszicista stílusban épült. Az azóta eltelt több mint 200 év alatt az idő vasfoga igencsak megtépázta az épületet, és a hozzá tartozó ősparkot is. De végül mégis sikerült megmenteni pusztulástól és a felújítása óta már az ódon falak között közel 500 nm–en kiállítótér és látogatóközpont működik.
Az épületet nem csak felújították, hanem a modern technika vívmányainak segítségével számos különleges élménnyel kápráztatják el a látogatókat.
A kastély fő attrakciója a homlokzatán minden este naplemente után kezdődő, Európában egyedülálló állandó kültéri 3D-s épületvetítés.
Műsorkezdés mindennap sötétedéskor.

A Gyulai Várszínház az idén ünnepelte fennállásának 55. évét. Minden nyáron június és augusztus közepe között változatos előadásokkal várja a színház kedvelő felnőtteket és gyermekeket. Az előadások a 600 éves gyulai vár udvarán és a vár mellett található tószínpadon kerülnek megrendezésre. A teljesen új darabok mellett klasszikus darabokat is színpadra állítanak.
Az évenként megrendezett Shakespeare Fesztivál keretein ebben az évben először tematikus keretek között hazai és külföldi Hamlet előadásokat, átiratokat, parafrázisokat is bemutatnak. A magyar társulatok mellett angol, cseh, orosz, olasz és román színházi előadások is megjelennek a kínálati palettán.

A város jelképe a Közép- Európában egyedüliként épségben megmaradt gótikus téglavár, ahol nyaranta világhírű színházi előadásokat láthat az idelátogató, de reneszánsz vármúzeuma is érdekes látnivalókkal szolgál. A vár további rendezvények helyszíneként is szolgál, így esküvők, keresztelők, konferenciák, lovagterem fogadások megrendezésére alkalmas.

A város a Körösök által körülölelt területen fekszik, ezek a folyók a szabályozásukat megelőzően a városon keresztül folytak. A vár környékén a következő időszakban tervezik az „eredeti” állapot visszaállítását és ezzel egy egyedülálló látványossággal bíró szigeterődöt fognak kialakítani. A Vár környezetében található az Almássy kastély, műemlék együttese.