Legfrissebb hírek

Nádi boldogasszony plébánia

más éven belvárosi római katolikus templom, a név eredete egy Mária képhez kötődik. A középkorban az akkor még Gyulamonostorának nevezett település boldogságos szűz templomában egy Mária kép volt a képhez nagyon sokan elzarándokoltak, ezért az akkori pápa búcsújáróhellyé nyilvánította gyulát. A törökök a vár elfoglalása után a templomot lerombolták, és ekkor a kép eltűnt. A megtalálásához egy monda fűződik miszerint egy sarkadi lánynak álmában megjelent Szűz Mária és megmutatta neki, hová rejtették el a törökök elől a kegyképet. a 20.sz-ban az elenyészett kép helyett újat festettek. A ma álló templom helyén már a 16.sz elejétől kezdődően több templom is állt, amelyeket vagy leromboltak, vagy a középkorban gyakori tűzvészek egyikének esett áldozatául. A ma látható késő barokk stílusú, klasszicizáló elemeket is viselő templomot Harrucken Ferenc kezdte építeni 1775-ben, de ő a templom elkészültét már nem érhette meg, mert meghalt. A templom 50 m hosszú és 16m széles, fő oltárképe a szeplőtlenül fogantatott Szűz Máriát ábrázolja. A templom különlegessége a Patay László festőművész által készített mennyezeti seccó, ami a rendszerváltás előtt, az 1980-as évek második felében készült. A gyulai seccók megfestése után a festő sorra kapta a megrendeléseket és a 20. sz. legnevesebb magyar secco festője lett. A képeken nyomon követhetjük az ország és benne Gyula történelmének fordulópontjait.
A templom 3 nagy harangjának egyikét a 325 kilósat boldog Apor Vilmos emlékére öntötték, 2004-ben. A harag egyik oldalán a püspök arcképe látható, a másik oldalán a püspöki címere áll.
Emlékére először a templom bal oldalán egy emléktáblát helyeztek el, majd miután a szentéletű püspököt a pápa 1997-ben boldoggá avatta, 1998-ban egy egészalakos szobor készült az emlékére.